2015. június 15., hétfő

Zárszó

Itt az ideje, hogy pontot tegyek ennek a történetnek a végére. Most van itt a pillanat, hogy úgy tudom befejezni a történetemet, hogy a leírtak teljes összhangban vannak a jelen állapottal és céljaimmal.

A múlt év második felében rengeteg munkám volt. November közepéig még az időjárás engedte, hogy rendszeresen fussak. Később a munka és a sár miatt már nem volt rá lehetőség. Elmúlt Karácsony, az év eleji névnapok, majd a születésnapok és végül Húsvét. Amikor tudtam, futottam, de ezt inkább rendszertelennek neveztem, mint rendszeresnek.

Beköszöntött a jobb idő. Fel akartam venni a kedvenc rövidnadrágom, amit a fogyásom után vettem és elég passzentos volt akkor is. Nem jött fel rám. Egyből fölálltam a mérlegre meggyőződni mennyit híztam.

69,1 kg, zsírszázalék 18,9%. Ez még normál értéktartományban van bőven, de nekem az elmúl másfél évhez képest soknak tűnt. Be kellett bizonyítanom, hogy ez csak egy kis bicsaklás és nem tendencia.

Az agyamba átkapcsolódott egy kapcsoló és indult a spártai kiképzés. 1000 kalória/nap, nincs édesség, nincs nassolás és sport amikor csak tehetem. Átálltam a zsírégetés miatt a kétnaponkénti futásra, és a távot megemeltem 10,2 km-re.

Az étkezési alapelveknél ugyan azt követtem, mint amit korábban leírtam. Egy fontos különbség volt. Tudtam a mértéket. Így semmit sem mértem, hanem fejben számolva sacc per kb határoztam meg az adagokat. Meg sem lepődtem, hogy milyen hamar sikerült átállnom fejben és testileg is a korábban megszokott életmódra.

Célként meghatároztam, hogy ismét el akarom érni a 62,5 kilót. Akkor fejezem be a fogyókúrát, ha három egymás utáni napon a kitűzött súly alatt leszek.

Az elmúlt 6 hét semmiség volt, egy szempillantás alatt eltelt, most már ismét a fenntartási szakaszban vagyok, mindent eszek ismét, de mértékkel.

A futás sem hagytam el. Hetente egyszer 10,2 km-t, háromszor 7,3 km-t futok. A pihenőnapokon némi súlyzózás, hogy a kertben a betonoszlopok ide-oda költöztetése ne okozzon problémát.
Most itt tartok:

  
Végül szeretném bemutatni, milyen szép a futópályám, amikor nincs felázva és a lovasok nem törik fel teljesen a töltés tetejét. A képek reggel 5 körül készültek, akkor szoktunk futni kutyuval.








  



Zárszó gyanánt:

Remélem ti is jól szórakoztatok a történetemen. Akinek szüksége van rá, annak kívánom, hogy a kilóim története adjon annyi muníciót és segítséget, hogy meg tudják élni ezt a csodálatos új életet, amit nekem sikerült elérnem.

Köszönöm a figyelmet.

Sok sikert, egészséget, kitartást és
Az erő legyen veletek!




Timár József